Prédikációk

2023. december 24. Szentesti áhítat - Juhász András
2023.12.25
Textus: János 1: 10-11.

A mai napra kijelölt újszövetségi igeszakasz egy részlete az, amelyen keresztül Isten keresi ma szívünket. Oly jó volt megtapasztalni, hogy a mai ige, és a kicsiny színdarab-bizonyságtételünk tökéletesen harmónizál egymással. Hiszem, hogy nem véletlenül! János e néhány versben, amely az evangélium prológusa, a karácsonyt írja le, a testté létel csodáját. Nincsenek ott ugyan a pásztorok, nincsenek ott a napkeleti bölcsek, József és Mária neve említésre sem kerül, nincs jászol, mégis minden benne van ebben az egy mondatban: az ige tetté lett, és lakozott közöttünk.

A felolvasott igeversek a Krisztus esemény lehetséges következményeire mutatnak rá, amelyek ott és akkor az első karácsonyon ugyanúgy, ahogy itt és ma, jellemzik az embert.

Két utat látunk:

Saját világába jött, vagy ahogy a Károly fordítás elénk adja, az övéi közé jött, de az övéi nem fogadták be őt. Ez a magatartásforma, az elutasítás Jézus egész életét jellemezte! A világ királya számára nem volt hely a vendégfogadó háznál, egy istállóban születik meg. Heródes azonnal életére tör, menekülnie kell, Egyiptomban, idegen földön, azon a földön, ahol elődei rabszolgák voltak, ahonnan Isten kihozta őket növekszik, majd Heródes halála után térhetett csak haza. Ez a be nem fogadottság, ez a kitaszítottság jellemezte egész földi életét. Küldetésének lényegét még édesanyja sem értette, majd csak később lesz ő is Jézus követője,  Jézus testvéreivel együtt, A rókáknak van barlangjuk, az égi madaraknak fészkük, csak az Emberfiának nincs fejét hova lehajtania! - mondja magáról. Tulajdon nélkül, megvetve népe által, értetlen tanítványok közt érkezünk el földi életének utolsó hetéhez, ahol a szenvedés szinte felfoghatatlan töménységben jelentkezik: árulás, tagadás, tanítványok szétfutása, ostorozás, töviskorona, kereszt hordozás, és a legborzalmasabb halál a kereszten, kitaszítva minden emberi közösségből, két köztörvényes bűnöző között. Az övéi közé jött, és az övéi nem fogadták be őt.

Ha itt fejeződne be az ige, rendkívül szomorúan mehetnénk haza. De folytatódik: azoknak pedig, akik befogadták őt, hatalmat adott, hogy Isten gyermekeivé legyenek. Ez a második lehetséges válasz Jézusra! Olyanok ezek az emberek, mint az égen a csillagok. A sötét háttérből előragyognak! Fénylenek, mint a csillagok. Hogyan fogadták be Jézust, és ma hogyan fogadhatom be Jézust? Erre is felel az ige, amikor ezt olvashatjuk ezen emberek jellemzőjeként: akik hisznek az ő nevében.

Akkor fogadom be Jézust, ha elfogadom Őt életem megváltójának.

Akkor fogadom be, ha az Ő nagy neve, amelyre egykoron minden térd meghajol majd szent lesz a számomra!

Ha valóban Úr Jézus az életemben, nem pedig csak a szavak szintjén, azaz az életem feletti uralkodást átadom neki. ha megtörténik végre nagyra nőtt énünk trónfosztása. Mert azért lett Jézus emberré, hogy az embert megváltsa. Téged és engem. Minket!

Isten üdvözítő szándéka univerzális, de a Jézusban megjelent kegyelemre igent kell mondanunk, akkor lesz a miénk. Isten erre nem kötelez. Szabad akaratunk van ebben is: dönteni Jézus mellett, vagy hátat fordítani neki.

Kicsiny színdarabunkban arról volt szó, hogy Márton, a történet főszereplője embereket fogad be, és rajtuk keresztül fogadja be Jézust tulajdonképpen életébe.

A megszólaló zárómondat: „Bizony, mondom néktek, amikor megtettétek ezeket akárcsak eggyel is a legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg.” – az utolsó ítéletről szóló példázat egyik kulcsmondata.

És, hogy mit kellene megcselekednünk? Arról pedig így ír Máté az evangélium 25. részében: „ Jöjjetek, Atyám áldottai, örököljétek a világ kezdete óta számotokra elkészített országot. Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok, mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, börtönben voltam, és eljöttetek hozzám.” 

Így is be lehet fogadni Jézust? Így is követhetjük Őt, mintegy a másik emberben, a szükséget szenvedőben meglátva Őt? Azt gondolom, hogy csak akkor, ha e jócselekedetek, amit a másikért teszünk nem egyszerű jócselekedetek, hanem a megváltás csodájára hálánk következtében, az új élet, a Krisztusban elnyert üdvösség következményei.

Mert nem a jó cselekedetek üdvözítenek, hanem csak és kizárólag a Jézusban való hit. Nincs más út, nincs más mód.

Fogadjuk el még ma, Isten Krisztus Jézusban kijelentett kegyelmét, az Isten szeretetének kimondhatatlan ajándékát, és ha ez megtörténik, másként fogunk tekinteni az embertársra is! Ámen

Juhász András

vissza