2021.

2021. szeptember 19. Hittan évnyitó - Szabó-Lovász Adrienn
2021.09.20
Lekció: 2Tim 3, 10-17
Textus: Zsid 4, 12-13

Szeretett Testvéreim, Ünneplő Gyülekezet!

Minden tanév elején intézményvezetők, lelkipásztorok, pedagógusok, őrsvezetők, óvó nénik és dajkák, szülők és gyermekek új reményekkel és új tervekkel indulnak a következő év felé. Legyen az adminisztráció, szerződések megkötése, meghosszabbítása, a tanterv összeírása, kirándulások, portyák szervezése, hittan órák szervezése, azt gondolom határozottságot, fegyelmet és bölcsességet kíván.

Hogyan lehet jól csinálni? Hogyan lesz hatásos? Maradjon a régi, jól bevált vagy újítás szükséges? Sok-sok kérdés cikázik a fejünkben, és annak ellenére, hogy az iskolákban már megkezdődött a tanév, nagyon sok minden bizonytalan és kérdéses.

Én ezekre nem tudom a választ, de nem is ez a feladatom! De Valaki tudja, hogyan lenne jó; működőképes; eredményes és áldásos. A Mindenható Isten! Nekem most az a feladatom, küldetésem, hogy beszéljek minden bölcsesség Atyjáról, Aki képes megadni az erőt, a reményt, a hitet és olyan megoldásokat, melyek célra vezetnek.

Célt említettem, hiszen mindenkinek vannak céljai, egy új tanév elején pláne! Nagy baj az, ha valaki céltalanul bolyong élete sötét utcáin, és nem tudja hova akar megérkezni és még csak a fény egy kicsi sugarát sem látja, amely mutatná: merre tovább.

Általános iskolás voltam, amikor az egyik tanítóm behozott órára egy iránytűt. Nagyon megtetszett nekem ez a kis szerkezet, és megállapítottam: én ezt szeretem, mert nem engedi, hogy eltévedjek! J Az iránytű irányt mutat, és ha jól működik, valóban nem engedi, hogy az ember eltévedjen!

Ma én is egy ilyen iránytűről szeretnék beszélni, ami egyfajta zsinórmérték, mérce és iránymutató. Ez Isten élő Igéje, a Szentírás. Azt hallottuk az imént, hogy az Ige élő. Az Ige azért élő, mert Isten él, aki ezt szólja, az Övé; az akarata, elgondolása van abban elrejtve.

Amilyen Isten, olyan a szava is. Az Ige ható, nagy energiákat, erőket hordozó hatalom. Isten szava tetteitől elválaszthatatlan, hiszen ahogy szava, úgy tette is: átformál, legyőz, vezet.

Isten Igéje bevilágít az igehallgató és igeolvasó szívébe, és annak legrejtettebb zugába. Benne megismerhetjük magunkat, leleplez, megítél, meggyőz arról, hogy erőtlenségünkből és gyarlóságunkból adódóan mennyire rá vagyunk utalva Istenre és az Ő vezetésére!

Azt is hallottuk: az Ige „élesebb minden kétélű kardnál, és áthatol az elme és a lélek, az ízületek és a velők szétválásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait.”. (Zsid 4, 12). A kard veszélyes támadó és védekező fegyver. Isten nem fegyvertelen!

Képes behatolni szavával, sőt Lényével az ember szellemébe és lelkébe, ugyanakkor képes átjárni és áthatolni testünk minden porcikáját is. Az emberben tehát nincs semmi, se szellemi, se lelki, se testi vonatkozásban, amit Isten Igéje el ne érne.

Miért fontos ezt tudnunk, ill. tudatosítanunk magunkban? Mert legyünk óvodások, iskolások, cserkészek, vezetők, tanítók, tanárok, szülők vagy gyülekezeti tagok: minket ez az élő Isten vezet, mutat irányt, formál át minket szellemileg és lelkileg, ha Rá tekintünk és Hozzá fohászkodunk!

Ahhoz, hogy céljainkat elérjük, szükségünk lesz egy olyan iránytűre, ami mindig kéznél lehet, sőt, amelyet a szívünkben forgathatunk. De sok olyan Ige vers van, melyet kívülről fújunk, mert vagy gyermekkorunkban megtanultuk és szívünkbe íródtak vagy mert minden áldott nap az Igével kezdjük a napot és azzal fejezzük be! Az Istennel eltöltött idő; a Hozzá intézett imádság és a Szentírás olvasása nem tűnik el nyomtalanul!

Azért akar a Mindenható Isten irányt mutatni, mert sokszor eltévedünk. Elindulunk a helyes ösvényen, és hamar zsákutcákba érünk. Mert mi megyünk a saját fejünk után, és elfelejtünk felfelé tekinteni vagy Isten élő szavát meghallani!

Azért akar irányt mutatni, mert emberi erővel, egyedül nem fog menni a gyermekek nevelése, tanítása, fegyelmezése, csak ha használjuk ezt az iránytűt! Azért akar irányt mutatni, mert saját terveink hamar megdőlnek, meghibásodnak és elévülnek. Mi képtelenek vagyunk átlátni, hogy tervezetünknek, döntéseinknek mi lesz a következménye évek, évtizedek múltán.

De van Valaki, Aki képes koordinálni minden dolgunkat, hiszen Övé ez az egész világ, és mi is az Övéi vagyunk! Azért akar a Mindenható Isten irányt mutatni, mert nagyon sokszor belesüppedünk bűneink, mulasztásaink, elrontott kapcsolataink, testi-lelki nyomorunk mocsarába, és ha benne maradunk, egyszer és mindenkorra köddé válnak reményeink a boldogabb jövőt illetően és elveszítjük céljainkat is… 

Kedves Gyerekek és Fiatalok! Hadd idézzem Pál szavait, melyeket Timótheushoz intézett: „De te maradj meg abban, amit tanultál, és amiről megbizonyosodtál, tudván, kiktől tanultad, mivel gyermekségedtől ismered a szent írásokat, amelyek bölccsé tehetnek téged az üdvösségre a Krisztus Jézusba vetett hit által.” (2Tim 3, 14-15).

Lehet, Ti még csupán az ismereteket gyűjtitek a Teremtő Istenről és az Ő tetteiről; lehet, még nem feltétlenül saját elhatározásotokból vagytok itt; lehet, hogy nem értitek még a Szentírás szavait… Csak bátorítani tudlak Titeket: ha az ismereteket gyűjtitek, tegyétek azt buzgón, hogy az ismeretből meggyőződés, hit lehessen! Ha nem értitek még a Szentírás szavait, figyeljetek tanítóitokra, akik azon igyekeznek, hogy a Teremtő Istent személyesen megismerhessétek!

Kedves vezetők, óvodapedagógusok, hitoktatók, tanítók, szülők! Hadd emlékeztesselek Titeket az Igére: „A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre…” (2Tim 3, 16). Lehet, hogy sokszor elfogy az erőtök és elfogy a türelmetek is, de Isten Igéje számotokra is elérhető. Zsinórmérték, mérce, amely tartalmazza, hogy mik azok a cselekedetek, melyekben Isten gyönyörködik!

A gyermekekkel és fiatalokkal való foglalkozás gyönyörű hivatás, de nagyon nehéz. Nagy a felelősség, nagy a rizikó és hiába igyekszik a felnőtt, ha a gyermek másként gondolja…

Ne felejtsetek el soha Istenre feltekinteni és Tőle kérni és várni a bölcsességet! Ne felejtsétek el, hogy a Szentírás tele van bíztatásokkal, és amikor már elszakad a cérna, és kifogy az erő, akkor is szól az Ige: „Elég néked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz.” (2Kor 12, 9).

Kedves Gyülekezeti tagok, szeretett Testvérek! A Zsidókhoz írott levél egy versét hadd idézzem: „Nincsen olyan teremtmény, amely rejtve volna előtte, sőt mindenki mezítelen és fedetlen az ő szeme előtt. Neki kell majd számot adnunk.” (Zsid 4, 13). Nem ijesztgetés akar ez lenni, inkább egy örömteli rávilágítás arra, hogy Aki „megítéli a szív gondolatait és szándékait”, Aki azt nézi, ami a szívben van, Neki kell majd elszámolnunk életünk minden történéséről, döntéséről.

Előtte semmi nincs rejtve, és még ha botladozásainkat látja is, és azt, hogy milyen sokszor elbukunk ösvényein, Ő nem bűneinkre tekint, nem hibáinkra néz, hanem látni fogja bennünk az odaszánást, állhatatosságot, elköteleződést Iránta, és a kereszt fényében ítél majd meg minket!

Nos, Testvéreim a Krisztusban, legyen a Szentírás, Isten élő szava a mi iránytűnk, hogy amikor eltévesztjük az irányt, vagy ha nem vagyunk biztosak magunkban, annak a Szava vezessen minket, Aki életre, sőt örök életre hívott minket! Mindezekért egyedül Övé legyen a dicsőség! Ámen.  

Szabó-Lovász Adrienn        

 

 

 

vissza