2017.

Húsvétot Ünneplő, Keresztyén Testvéreim!

Tegnap olvastam egy történetet, egy Mai Ige című kiadványban. Magammal hoztam ide, mert gyönyörűen és meghatóan foglalja össze a húsvét lényegét.

Egy 9 éves kisfiú Down-szindrómás volt. A vasárnapi iskolában a többi gyerek gyakran kifigurázta mássága miatt. Húsvét előtt egy héttel a tanító mindegyik gyereknek adott egy műanyag tojást, és arra kérte őket, hogy keressenek olyan dolgokat, melyek az új életet jelképezik. Például: magokat, leveleket, és tegyék a tojásba. Húsvétvasárnap majd kinyitják a tojásokat, és megbeszélik, melyikben mit találtak.

A gyerekek mindenféle dolgokat hoztak: virágot, pillangót, még kavicsot is! De amikor a tanító kinyitotta a 9 éves, beteg kisfiú tojását, üres volt. Az egyik gyerek felkiáltott: „Ez nem igazság, ő nem jól csinálta!” Erre a beteg kisfiú megragadta a tanító karját és ezt mondta: „Jól csináltam. Azért üres, mert a sír is üres. Ezért van új életünk!”

Az osztálynak torkán akadt a szó, és ettől kezdve tisztelni kezdték a kisfiút. A fiú kicsi teste azonban sokféle betegséggel küzdött, még azon a nyáron meghalt. Amikor a nyolcévesek osztálya kénytelen volt szembenézni a halál valóságával, szép sorban oda mentek a ravatalhoz – de nem virágokat vittek. Tanítójukkal együtt, mindnyájan egy üres műanyag tojást helyeztek barátjuk kis koporsójára.

A történet valóban megható, és könnyeket csalogathat ki szemünkből, de nem ragadhatunk le a történet leírott végén. Pontosan azért, mert ez a drága kisfiú megfogalmazza azt, amit sokszor mi sem tudunk elhinni: „Azért üres, mert a sír is üres. Ezért van új életünk!” A történet látszólag halállal zárul, de tudhatjuk jól: ez a kisfiú hitte, hogy Krisztus feltámadt a halálból, és ezzel neki is új élet támad!

Lázár feltámasztásának történetének egy részletét olvastam fel. Tudjuk, hogy Jézus nagyon szerette ezt a bethániai családot. Máriát is, Mártát is és testvérüket, Lázárt is, aki Jézus barátja volt. A történetben Lázár meghal, mégsem itt kezdődik a történet, hanem akkor, amikor Mártával kezd el beszélgetni Jézus.

Fájdalmas mondat jajdul fel Mártából: „Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem!” (Jn 11, 21). Jézus erre megnyugtatóan válaszol: „Feltámad a testvéred!” (Jn 11, 23). Márta folytatja: „Tudom, hogy feltámad a feltámadáskor, az utolsó napon.” (Jn 11, 24). És Jézus újra reagál: „Én VAGYOK a feltámadás és az élet…” (Jn 11, 25).

Nem véletlenül olvastam fel újra ezeket a szavakat! Nézzük csak meg: Márta megvallja minden zsidó ember hitét – a feltámadás majd a történelem végén fog bekövetkezni, amikor Isten be fog avatkozni a világ és az ember életébe, és legyőzi a halált…

Jézus azonban megütközik ezzel a hittel, és mondatával felülír mindenféle tévhitet a feltámadásról! Azt mondja: „Én VAGYOK a feltámadás és az élet…” (Jn 11, 25). Ezek szerint a feltámadás nem a napok végén történik, hanem Ő ezt behozta a jelenbe! Ezek alapján döbbenhetünk rá, hogy a feltámadás valóságával nem akkor fogunk találkozni, amikor majd a halálba lépünk, hanem már itt az életben!

Szeretett Testvérek! Ezen a mai istentiszteleten szeretném mindenki szívére helyezni, hogy Jézus nem a halálunkban akar megjelenni, és nem a halál után akar beleavatkozni a világunkba, hanem Jézus az életünkben akar megjelenni, és az életünkben akar minket feltámasztani!

Ha minket életünkben akar feltámasztani, az azt jelenti, hogy halottak vagyunk! „A halál életemnek önmagamba való bezártsága. Halott vagyok addig, míg Jézust meg nem látom, míg számomra csak a világ létezik, és ezt akarom megnyerni minden erőmmel. Jézus azért jött, hogy belépjen az életembe, és így elűzze a halált onnan.” (Dr. Szathmáry Sándor).

Pál apostol ezt írja az Efézusiakhoz írott levelében: „…minket is, akik halottak voltunk a vétkek miatt, életre keltett a Krisztussal együtt…” (Ef 2, 5). Jézus tehát átvisz a halálból az életre, és a feltámadást bennünk viszi véghez.

A Feltámadott Úr nekünk adja a maga életét, hogy azt éljük! Az első Ádám is nekünk adta az életét, és mi Ádámnak a fiai vagyunk, a porhoz és az elmúláshoz kötve. De az első húsvét óta a Jézus feltámadásának örökösei lehetünk: a második Ádámnak arcát hordozhatjuk, egy új életet kaptunk ajándékba! A kérdés csak az, hogy mi mit kezdünk ezzel a hatalmas, emberi értelemmel felfoghatatlan ajándékkal?

Félő, hogy csak a fülünkig ér az Ige, és aztán szép lassan visszasétálunk a szürke a hétköznapokba… Pedig tovább kell lépnünk, de nem a megszokott életünkhöz, hanem lépni az új lehetőségünk felé! Jól kell sáfárkodnunk azzal, hogy Krisztusban lehet bűnbocsánatunk; lehet Benne megújult életünk úgy, hogy üdvösségünk már e földi jelenvalóságban megkezdődik!

Igénk gazdagsága, ahogy Jézus szavaira rámutat: „aki hisz énbennem, ha meghal is él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha.” (Jn 11, 25b). Ezek szerint a sorok szerint tehát a feltámadás értelme ez: „ha meghal is él… soha meg nem hal”.

Ha emberi mérték szerint meg is halunk, akkor is élünk Őbenne. Krisztusban lenni annyit jelent, hogy a halál már nem uralkodik rajtunk. A halál, mint az ember sorsa, bennünk is végbemegy, de már nem vesz birtokába, nem vesz uralma alá, mert Krisztus uralmában vagyunk elrejtve.

Jézus mondanivalója Mártának tehát így hangzik: „Én VAGYOK a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha. Hiszed-e ezt?” (Jn 11, 25-26).

Ez a mai nagy kérdés, drága Testvérem: HISZED-E EZT? Elhiszed, hogy Krisztus feltámadt a halálból? Elhiszed, hogy Ő téged is képes feltámasztani, még pedig új életre támasztani? Elhiszed, hogy mind a nagypénteki, mind a húsvéti események ÉRTED történtek?

Szeretett Testvérem! A feltámadásról szóló tanítás mellett, hadd szóljak arról is, hogy az élő Krisztus keresi a szívedet. Az új életet akarja benned kimunkálni, hogy ha meghalsz is, élj Őbenne! Ma még tart a kegyelem ideje. Ma még hívogat, és téged szólít. Neked mondja: „Én vagyok a feltámadás és az élet…” Mit felelsz ezekre?

Ahhoz, hogy mi ne élő-halottak legyünk, mert a bűnök szépen lassan megfojtanak minket, szükségünk van arra, hogy Krisztus emeljen minket új életre. Olyan életre, mely Krisztus előtt zajlik, és újra és újra megtisztul az Ő drága vére által!

Végül, az Ige szava hadd foglalja össze mai üzenetünket: „Ha tehát feltámadtatok a Krisztussal, azokat keressétek, amik odafent vannak, ahol Krisztus van, aki az Isten jobbján ül. Az odafennvalókkal törődjetek, ne a földiekkel. Mert meghaltatok, és a ti életetek el van rejtve a Krisztussal együtt az Istenben. Mikor Krisztus, a mi életünk megjelenik, akkor vele együtt ti is megjelentek dicsőségben.” (Kol 3, 1-4). Így legyen. Ámen.    

Lovász Adrienn