2015

2015. április 26. vasárnap - Juhász András
2015.04.27
Lectio: Józsué 1:1-6.
Textus: Józsué 1: 7-9.

Józsué, Isten embere kerül a mai Igén keresztül elénk, akárcsak az elmúlt héten. Az elmúlt héten már néhány dolgot megtudhattunk Józsuéról, Isten emberéről. Kiderült, hogy neve eredetileg Hósea volt, aminek jelentése szabadító, de e nevet változtatta meg Mózes Józsuéra, ami annyit tesz: Isten a szabadító. Megtudhattuk, hogy egyike a 12 kémnek, akit kiküld Mózes, hogy derítsék fel az ígéret földjét, és egyike annak a két kémnek, aki bár látja reálisan a veszélyeket, mégis Istent nagyobbnak látja a bajoknál.

Józsué, éveken át, nagyon nehéz élethelyzetekben Mózes jobbkezeként tevékenykedett, mintegy beletanult a vezetésbe, és mindig maga mögött érezhette az idősödő Mózes támogatását. Jó, ha idős vezetők mögött tettrekész utódjelöltek állnak, és jó, ha a fiatal érzi, hogy mennyire fontos az idősebb testvér megfontoltsága, bölcsessége, élettapasztalata!

Ma, Józsué vezetői szolgálatba állításának történetét szeretném szívetekre helyezni, hogy a régi, sokak által ismert Igén keresztül együtt kérjük el Isten üzenetét.

Azok az igék, amelyeket felolvastam, biztosan ismerősen csengnek. Talán konfirmációtokon éppen ezzel az Igével áldott meg a lelkipásztor, vagy hallottad egy-egy ünnepi alkalmon.

Nagyon érdekes, mert a sikeres életnek, boldogulásnak az útját látjuk itt, ahogy a Szentírás elénk adja: „akkor sikerrel jársz utadon, és boldogulsz.”

Siker és boldogulás, boldogság!

Mennyire vágyunk rá! Mennyi ember életidejét ezen dolgok megszerzéséért vagy éppen megtartásáért vívott szakadatlan harc köti le! Mennyire tudunk szenvedni, ha nem jutunk egyről a kettőre, ha nem érezzük, hogy van értelme annak, amit csinálunk, ha boldogtalannak érezzük, vagy éppen tudjuk magunkat!

Néhány napja felhívott valaki, akinek hangjából csak úgy sütött a kétségbeesés. Beszélgettünk, és megkérdeztem tőle: jól látom-e, hogy boldogtalan, bár a körülményei rendezettek, élete normális pályára állt. Válaszában megerősített, sőt hozzátette, és ha még jobban élnék, ha még rendezettebb lenne is minden körülöttem, akkor is boldogtalan lennék, mert magamban hordozom a boldogtalanságot. Így van ez drága testvérek, sóvárgunk a boldogulás, a boldogság, a sikeres élet után, és közben szemeink zárva vannak az igazi boldogság, az igazi siker útjának meglátására!

 

Mi a boldogulás, a siker útja Isten szerint? Mire indítja Józsuét, a nép új vezetőjét Isten? Vizsgáljuk meg együtt, és így keressük, Isten akarata szerint a boldogság-boldogulás útját!

 

Józsué nehéz élethelyzetben van. A nép vezetőjeként, a nagy öreg, Mózes halála után lesz a nép új vezetője. És, szinte azonnal az események sodrásában találja magát. A választott nép ott áll a Jordán előtt, az ígéret földjének kapujában. Minden szem rászegeződik, és várják a parancsot. Milyen csodálatos, hogy ebben az élethelyzetben azt olvashatjuk: Isten így szólt Józsuéhoz: veled leszek, ahogy Mózessel is vele voltam!

Majd, így folytatja az Úr: Légy bátor és erős!

Bátornak és erősnek lenni! Vajon mit értett ez alatt Isten, amikor Józsuét erre bíztatta?

Biztos, hogy mint katonai vezetőnek kivételes bátorságra volt szüksége, és kivételes fizikai erőre is, hiszen ez egy olyan korszak volt, amikor a vezetők nem atom biztos bunkerek mélyéről telefonon irányították a hadseregeket, hanem amint az egykori népszerű slágerből kiderül: „A vezérnek elől kellett menni, esélye volt győzni, vagy meghalni”.

Ám, ez a kivételes fizikai erő és bátorsága semmit nem ér, ha nincs mögötte lelki tartalom!

Lelki erő, és lelki bátorság! És, erre a lelki bátorságra és erőre nem önmagától tehet szert! Nem edzheti magát erre! Nem mondogathatja, mint a ma oly divatos sikerreceptek leírásában, hogy nem félek, bátor vagyok, erős vagyok, képes vagyok rá!

De, mit jelentett ez számára, és mit jelent a számunkra? Eszembe jut egy történet, amit olvastam, a második világégés poklából. A háború utolsó napjaiban néhány angolszász katona esett fogságba a nyugati fronton. a fogságba ejtő német katonáknak feltűnt a katonák hihetetlen magabiztossága, lelki ereje, akik szinte végig mosolyogtak. Meg is kérdezték tőlük, hogy ilyen kétségbeejtő helyzetben hogy érezhetik így magukat? Mire elmondták, hogy pontosan tudják, hogy mekkora hadsereg jön mögöttük, akik minden ellenállást legyűrnek, és inkább a fogságba ejtőknek lenne oka félelemre!

Józsué is így bátorodhatott meg! Tudta, hogy háta mögött, egy karnyújtásra ott van az igazi erő és hatalom!

Az az Úr, aki  kettéválasztotta a Vörös tengert, aki vezette népét a pusztában, akivel kapcsolatban már annyi csodálatos megtapasztalása van! 

Nem önerőből bátorodhat meg, győzheti le félelmét, hanem komolyan véve az isteni ígéretet: veled leszek, amint Mózessel is vele voltam, nem hagylak el, és el nem távozok tőled!

 

Drága testvérek! Mi is így bátorodhatunk meg, életünk harcaiban, amikor igaztalan támadásoknak vagyunk kitéve, amikor nemtelen módon állnak hozzánk, és nem is annyira hozzánk, mint inkább az Isten ügyéhez, amit képviselünk ebben a világban! És, így bátorodhatunk meg életünk legnagyobb harcában a bűnnel, a sátánnal szemben vívott harcunkban! nem vagyunk egyedül, nem egyedül kell felvennünk a kísértővel és kimeríthetetlen furfangos eszköztárával szemben a harcot!  Úgy tehetünk, ahogy arra Luther Márton rámutat a reformáció himnuszában: „Erőnk magában mit sem ér, mi csak hamar elesnénk. De kűzd értünk a hős vezér, kit Isten rendelt mellénk! Kérdezed ki az? Jézus Krisztus az! Isten egy fia, az ég és föld ura!” Mert, drága testvérek, ilyen Urunk van! Az ég és föld Ura! Korlátlan erő és hatalom! Jó, ha nem csak elméleti síkon tudjuk ezt, hanem gyakorlati is tudásunk róla!

 

Hogy folytatja Isten Józsué felkészítését a nagy feladatokra? Két parancsot ad elénk az Írás! Egyrészt, megparancsolja Isten, hogy a mózesi törvényeket tartsa meg Józsué, ne térjen el azoktól se jobbra, se balra, másrészt azt mondja, hogy ne hagyja abba a törvénykönyv olvasását, hanem tanulmányozza azt éjjel és nappal! Logikus, és világos utasítások! A törvény ismerete, és annak megtartása! Ha ismeri, akkor tudja, hogy mit kell megtartania, mitől nem szabad eltérnie. Az akkori zsidó ember számára Mózes törvénykönyve jelentette a Bibliát, Isten kijelentését. Ha a mai életünkre le akarjuk fordítani, akkor azt jelenti ez a parancs: olvasd a Bibliát, tanulmányozd éjjel és nappal, azaz szánj rá elég időt, hogy megismerd, ami benne van, mert ha ismered, akkor tudod, hogy mi az, amit Isten jónak lát, mi az amit pedig elvet! Hanem olvassuk, vajon hogyan ismerhetnénk meg Isten kijelentését? Hogyan tudhatnánk akaratát? Hogyan tudnánk különbséget tenni jó és rossz közt?

 

És, ezután jön a nagyon különleges mondat: akkor sikerrel jársz és boldogulsz utadon!

Olvasd, és tartsd meg az abban foglaltakat!

Ez a sikeres és boldog élet titka?

Igen drága testvérek, az igazán sikeres, és boldog élet titka ez! Mert mi adhat az embernek nagyobb biztonságot, és az ebből fakadó örömet, mint, hogy napról-napra vezetést kap életében Istentől, hogy napról-napra tanácsolja Őt az Úr Isten! És, ha elfogadjuk drága vezetését, valóban boldogulunk utunkon, életünkben, és sikerrel járunk azon az úton, amelyre lábunkat állította! Mi a siker? Ha eredményesnek látjuk, amit teszünk, ami történik velünk! Ha Isten útján maradunk, akkor igazi sikerben, eredményben lesz részünk, az örök életben, amely elvehetetlen osztályrésze mindazoknak, akik szeretik Jézust, őt követik, rendeléseiben maradnak! Így legyen, Ámen

Juhász András

vissza